- Mi is az a nyomáspróba?
- A nyomáspróba fajtái
- Nyomáspróbára mikor van szükség?
- Hivatalos szabályok nyomáspróba esetén
- A vízrendszer nyomáspróbájának menete
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogyan végzik el egy új vízrendszer nyomáspróbáját, illetve megvizsgáljuk, milyen veszélyeket hordoz magában egy rosszul felépített vízrendszer.
Ha ön új vízrendszert tervez építeni, vagy csak érdeklődik a téma iránt, akkor mindenképp olvassa végig cikkünket, hiszen sok hasznos információval gazdagodhat a nyomáspróbát illetően.
A nyomáspróba egyfajta szilárdsági vizsgálat, amivel egy nyomástartó berendezés – jelen esetben a vízvezeték – szilárdságát szokás próbára tenni.
A vízvezeték akkor tekinthető jól megépítettnek, ha a nyomás alá helyezés alatt a szerkezeti elemek, alkatrészek nem sérülnek meg és nem mennek tönkre.
Persze nem csak az számít tönkremenetelnek, ha nem működik a rendszer. Ha az alkatrészek deformálódnak a nyomáspróba alatt, az is problémát jelent.
De miért szükséges a nyomáspróba?
A vízrendszer nyomáspróbája azért rendkívül fontos, mert ezek a rendszerek hosszú ideig, akár évtizedekig is működhetnek, így kiemelten fontos, hogy tökéletesen működjenek.
Emellett pedig egy hibásan összerakott vízvezeték esetében olyan problémák is jelentkezhetnek, mint a csőtörés vagy a szivárgás. Ezek rendkívül súlyos következményekkel járhatnak, így a nyomáspróba valóban elengedhetetlen.
És milyen típusú nyomáspróbák vannak?
1 . Hidraulikus nyomáspróba
Ez az egyik alapvető tesztelési mód, amikor is a rendszerben lévő tartály vízzel van feltöltve, és a víz által kifejtett nyomást használjuk arra, hogy a csövek és az egész rendszer hogyan bírja a terhelést.
A hidraulikus nyomáspróba egyik nagy előnye, hogy a próbanyomás ideje alatt a rendszerbe kerülő víz miatt már az esetleges szivárgás is észlelhető.
2 . Pneumatikus nyomáspróba
A pneumatikus nyomáspróba azt jelenti, hogy a próbanyomáshoz víz helyett levegőt használnak.
Lényegében itt ugyanakkora nyomás alá helyezik a rendszert, mint a hidraulikus teszt során, így ezzel a módszerrel is megállapítható, hogy a szerelés megfelelően lett-e elvégezve.
3 . Gőzpárnával végzett nyomáspróba
Abban az esetben, ha se víz se levegő használatára nincs lehetőség, akkor gőzpárnát juttatnak a vízrendszerbe, és ezzel végzik el a nyomáspróbát.
Erre akkor lehet szükség, ha például új épület építése esetén a víz még nincs bevezetve.
Bármely módszerről is legyen szó, a nyomáspróba lényege, hogy a vízrendszer minden része (cső, csaptelep, tartály és a szerelvények) tesztelve legyen, hogy elbírja-e majd a megfelelő terhelést.
De milyen eszközök szükségesek ehhez?
Mivel végzik el a nyomáspróbát?
A nyomáspróbát egy speciálisan erre a feladatra gyártott eszköz, a nyomáspróba szivattyú használatával kell elvégezni. Ezek a gépek arra lettek kifejlesztve, hogy egy rendszerre csatlakoztatva nyomást alakítsanak ki, tesztelve ezzel annak állóképességét és szilárdságát.
Emellett a nyomáspróbához szükséges még egy, a nyomás mértékét ellenőrző mérőeszköz is. Itt fontos megjegyezni, hogy a nyomásmérő eszköz esetén fontos, hogy hitelesítve legyen és kifogástalanul működjön.
A próba során a szivattyú segítségével lassan, de folyamatosan kell növelni a nyomást a rendszerben.
Azért kell lassan növelni a nyomást, hogy a rendszer ne kapjon túl nagy terhelést hirtelen, illetve így könnyebben irányítható a folyamat. Egészen az előre megadott értékig kell növelni a nyomást, de hogy ez pontosan mekkora, arről később lesz szó.
És mikor lehet szükséges a vízvezeték rendszer nyomáspróbájára ?
Nyomáspróbára több különböző esetben is szükség lehet.
Új lakóház vagy egyéb ingatlan építése során mindig el kell végezni a nyomáspróbát, hiszen itt az egész bekötés az alapoktól kezdődik.
Ugyancsak el kell végezni a nyomáspróbát minden olyan felújítás során is, amely minimális szinten is érintheti a vízvezeték bármely részét.
Abban az esetben is kötelező a próba, ha egy régi rendszer kerül felújításra.
A csere során beépített új alkatrészek (tartály, cső, szifon, stb.) bármelyike lehet hibás, így mindenképp el kell végezni a nyomáspróbát felújítás esetén is.
A sikeres nyomáspróba minden esetben feltétel az új épület átadásának.
És milyen szabályoknak kell megfeleni a nyomáspróba során?
A nyomáspróba során rengeteg szabályt be kell tartani.
1 . Működőképes és hitelesített eszközök használata
Korábban említettük, hogy a nyomáspróbához az erre a célra gyártott nyomáspróba szivattyú és a nyomás mérésére alkalmas, hitelesített mérőeszköz szükséges. Ezek nélkül nem lehet elvégezni a nyomáspróbát.
Itt kell megemlíteni, hogy a mérésről hivatalos jegyzőkönyvet is kell készíteni. Ez a próbát végző szakember feladata.
2 . Mekkora nyomás szükséges a próbához?
Hogy a próbát mekkora nyomáson kell elvégezni, azt területi törvények szabályozzák.
Általánosságban azonban elmondható, hogy az üzemi nyomás 1,3-1,5-szörösének kell kitenni a rendszert a próbán.
Ennek a nyomásnak a mértékét továbbá az határozza meg, hogy milyen anyagból készülnek a csövek, illetve azok kötésének az anyaga.
És hogy meddig tart egy nyomáspróba?
Több különböző időhossz is szóba jöhet a próba során. Ez előírások szerint minimum 10 percig kell tartania egy nyomáspróbának.
A felső határ 90 perc, de az is előfordulhat, hogy ezt meghosszíbbítják továbi 60 perccel.
Azért lehet szükség ilyen hosszú tesztekre, hogy a vízvezetékek, a csaptelep, és minden más rész is kellő ideig terhelés alá kerüljön, hogy mindenképp fény derüljön a szerelés esetleges hibáira.
3 . Hányszor kell elvégezni a próbát?
A szabályozás szerint legalább kétszer végig kell csinálni a próbát.
A két próba között néhány órának el kell telnie. Ez azért szükséges, mert ha az első próba alkalmával valamilyen hiba keletkezik, akkor a szerelő még ki tudja javítani azokat.
De milyen probléma jöhet szóba?
- a csövek megrepedhetnek
- a kötések meglazulhatnak, vagy elengedhetnek
- a cső deformálódhat is a nyomás miatt
- a hegesztési pontok és a szegecselés mentén szivároghat a víz
Ha bármilyen javításra szükség volt a két teszt között – vagy akár utána – azokat a szerelő köteles rögzíteni a jegyzőkönyvbe.
Most pedig térjünk rá arra, hogyan is zajlik egy ilyen nyomáspróba.
A vízrendszer nyomáspróbája egy nagy odafigyelést és tapasztalatot igénylő folyamat, amelyet ha nem megfelelően és szabályosan hajtanak végre, annak roppant veszélyes következményei lehetnek.
1 . Előkészületek és ellenőrzés
Az előkészítés során a nyomáspróba szivattyú és a nyomásmérő beüzemelése zajlik.
Ezután a szerelő szemrevételezéssel a rendszer minden egyes elemét megvizsgálja Minden idegen anyagot el kell távolítani, hogy semmi ne zavarja a tesztet.
Ezután fel kell tölteni a rendszert vízzel. Ilyenkor a rendszer vízfelvevő részei, a csövek, tartályok megtelnek vízzel.
Ezt a légtelenítés következik, majd hagyni kell, hogy a rendszerben légköri nyomás alakuljon ki.
Műanyag csövek esetén ezt követően van egy úgynevezett elővizsgáltai fázis. Ekkor 10 perc alatt a nyomáspróba szintjére kell emelni a nyomást, majd itt kell tartnai 30 percen keresztül.
Ezután érintetlenül kell hagyni a rendszert, hogy a nyomás magától lecsökkenjen.
A jegyzőkönyvben mindent le kell jegyezni.
2 . Vizsgálati fázis
A vizsgálati fázis is eltér alumínium, illetve műanyag csövek esetén
Alumíniumbetéttel ellátott csöveknél
A nyomáspróba itt 15 bar nyomáson kell elvégezni. Először 10 percig kell fenntartani a nyomást, majd mentesíteni kell a rendszert. Ezután következik egy újabb 10 perces periódus, majd megint le kell engedni.
A végén pedig van egy 30 perces fázis, amikor szintén 15 bar nyomáson kell tartani.
A nyomáspróba alatt 0,3 barnál többet nem eshet a nyomás. Ha mégis nagyobb mértékben csökken, az azt jelenti, hogy valahol ereszt a rendszer.
Műanyag csővezetékek esetén
Műanyag cső esetén a nyomásszint alakulását kell folyamatosan monitorozni 30 percen keresztül.
Ezt a nyomásgörbe figyelésével végzi a szerelő.
Ha a nyomásgörbe emelkedő jelleget mutat, akkor a rendszer megfelelt a nyomáspróbán.
Ha azonban csökken a görbe, akkor a tömítésekkel vagy az illesztésekkel van valami probléma.
3 . Jegyzőkönyv elkészítése
Ha a nyomáspróba sikeres volt, akkor a jegyzőköny kitöltése után – amelyben mindent részletesen le kell jegyezni – a nyomáspróba befejezettnek tekinthető.
A vízvezeték nyomáspróbáját szakképesítéssel és rutinnal rendelkező vízvezetékszerelő végezheti.
És hogy miért nem állhatunk neki saját magunk?
A vízvezeték rendszer felépítése egy összetett folyamat. Egy WC-tartály csere vagy csaptelep cseréje házilag is megoldható, de a nyomáspróba nem említhető ezekkel egy kategóriában.
És hogy milyen árakra lehet számítani nyomáspróba esetén?
Mennyibe kerül egy vízvezeték nyomáspróbája?
A nyomáspróba – ahogy a cikkből kiderül – egy összetettebb művelet.
Az árak mértékét nagyban befolyásolja a rendszer mérete, hiszen minél több vezeték van, annál nagyobb az ellenőrizendő felület, így a szükséges idő is megnő.
Ha vízvezeték rendszerek építésére vagy akár egyszerűbb munkák elvégzésére keres szakembert, keressen minket, mindenben állunk rendelkezésére.
2024.04.30.
vezetékszerelés vízszerelés vízvezetékszerelés