Számos árulkodó jele van annak, ha otthonunkban csőtörés keletkezett. Ha ezeket időben felismerjük, sokkal kisebb katasztrófára számíthatunk.

Mik a csőtörés leggyakoribb okai, és mik a jelei? Milyen rejtett jelekkel találkozhatunk? Hogyan hárítható el a gond, és mit tehetünk, amíg kiér a szakember?

1. A csövek rossz minősége

Régi családi házak vagy panelek kapcsán előfordulhatnak elöregedett vagy a modern kritériumoknak nem megfelelő csövek. Újépítésű otthonoknál is találkozhatunk a problémával, ha a kivitelező a csövek minőségén akart spórolni.

Azt mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy a csőrepedés és az ezt követő törés, esetleg vízszivárgás hátterében gyakran állnak rossz minőségű csövek.

2. Elöregedett a rendszer

A cső vagy illesztőelem életkorát meghatározni nem egyszerű: ami azonban biztos, hogy minden rendszer elhasználódik egyszer.

Idősebb ingatlanok esetén figyeljük a jeleket, és ha vízszivárgás gyanúja áll fenn, ne habozzunk szakembert hívni.

3. Időjárás

Az időjárás gyakran megtépázhatja a vízvezeték-rendszert. Hiába van a házban fiatal és remek minőségű csőrendszer, az elfagyás veszélye így is jelen lehet.

4. Szerelés közben bekövetkező, észrevétlen hiba 

Emiatt különösen fontos, hogy a megfelelő szakemberrel dolgozzunk. Érdemes utánanézni a neten a szakiról írt esetleges véleményeknek, vagy épp tájékozódni az oldalán, hogy lássuk, mennyire igényes a munkájára.

Egy korábbi cikkünkben már írtunk arról, miről ismerszik meg a jó vízszerelő.

A szakemberekkel is megeshet, hogy valahol hibát vétenek: ha biztosra mennénk, vagy ismeretlen szakemberrel van dolgunk, bátran nézessük meg inkább kétszer a rendszert.

A láthatatlan jelek

• Átázás: a legkönnyebben észrevehető, intő jel, a falon, plafonon megjelenő vizes folt. A rejtett csőtörés előjele lehet, azonban könnyű összetéveszteni a szigetelés hiányából adódó vizesedéssel. Ha hirtelen vizet veszünk észre a falon, érdemes ellenőrizni a csőrendszert, különösen, ha a fűtési szezonon kívül érzékeljük a jelenséget.
• Csöpögő csap: ha a javítás után is elfolyik a víz, gyanakodhatunk arra, hogy ez törés lesz. Ha a csaprendszer közelében észlelhető a jelenség, sajnos bontás nélkül aligha kivitelezhető a javítás.

•  Magas vízszámla: ha a vízvezeték-rendszer meghibásodott, könnyen elképzelhető, hogy a rejtett csőtörés miatt magasabb vízszámla érkezik.

A látható jelek

Sokkal könnyebb meghatározni a problémát, ha azt a saját szemünkkel is látjuk. A csőtörést könnyebben diagnosztizálhatjuk, ha az alábbiakkal szembesülünk:

• Penész: ha penészes a fal, elsősorban nem biztos, hogy törésre gyanakodnánk, hiszen ez lehet a szigetelés hiánya miatt, a nyílászárók miatt is, de a csőtörést is érdemes számításba venni.
• Pára: a pára és a párásodó fal sajnos szintén utalhat szivárgásra. Ha hiába próbálkozunk és a párásodás mégis jelen van, az elfolyt víz már felhalmozódhatott valahol, ezért mindenképpen ellenőrizzük.
• Csatornabűz: bizony, a kellemetlen szagok is árulkodóak lehetnek. Ha nem tudjuk beazonosítani a bűz helyét, és ha az udvaron sár, vagy állandó vizesedés tapasztalható, akkor érdemes ellenőrizni a csövek állapotát.

A lakáskárok nagy része csőtörésre vezethető vissza.

Adja magát a kérdés, hogy a csőtörések okait megismerve, hogyan hárítható el a probléma. A jó szakember a legtöbb esetben tudja, mi a jele a törésnek, és akkor is csőtörésre gyanakszik, ha nekünk fel sem tűnik a jelenség.

1. A törés pontos helye: az első lépés, hogy meghatározzuk a csőtörés pontos helyét. Ezesetben nem hátrány, ha a szakember rendelkezik a megfelelő technológiával, tehát hőkamerával vagy jelzőgázos mérővel is be tudja azonosítani a hibát.
2. Bontás: sajnos vannak olyan esetek, amikor a lakás szétverése elkerülhetetlen. Ha például a hiba a padlófűtésben vagy a falban futó vízvezeték esetén merül fel, szinte biztos, hogy szükség lesz bontásra. Van azonban olyan eshetőség is, amikor a csap, vagy a mosogató alatti cső romlott el: ilyen esetekben minimális bontással, push-fit csatlakozókkal orvosolható a probléma, ráadásul a kertben futó csövek esetében is alkalmazható a technika.
3. Az anyagiak: ez minden esetben a munkálatok mértékétől függ. Például a jelzőgázos opció drágább, mint a hőkamerás megoldás. Az árat az is befolyásolja, hogy mekkora és milyen mértékű a kár, mennyi időt vesz igénybe a csőtörések javítása. Illetve, hogy az azt követő munkálatok (járólap újra lerakása, festés) mekkora területet és költséget igényel.
4. Utómunkálatok: ha a szakember elment, fel kell mérnünk, miben és mekkora kár keletkezett. Ha a víz a szomszéd lakásba is átszivárgott, újabb problémával állhatunk szemben. Fontos a páramentesítés is: a megrekedt víz penészhez, állagromláshoz vezethet.

Zárjuk el a központi vízcsapot: ezzel megakadályozhatjuk, hogy túl sok legyen az elfolyt víz, valamint a munkálatok alatt is könnyebb lesz a vízvezeték-szerelő dolga.

Kapcsoljuk le a bojlert: víz nélkül a bojler meghibásodhat, amely újabb kiadásokhoz vezethet.

Szemmel látható repedés: ha ilyet tapasztalunk, a gyanta vagy akár egy szigetelőszalag is a segítségünkre lehet.

 Ha a lakásban keresés nélkül is látható a probléma, akár szerencsésnek is mondhatjuk magunkat. Azonban a szivárgó víz jele nem mindig ilyen egyértelmű.

Minden esetben támaszkodjunk szakemberre! Ha olyan jelet észlelünk, amely utalhat csőtörésre, ne habozzunk azonnali segítséget kérni!