Habár a csőtörés jelei felismerhetőek, és az okokkal is tisztában lehetünk egyes esetekben, a baj néha észrevétlenül is megtörténhet.

A legfontosabb tisztázni, hogy mi is a megoldás csőtörés esetén, és miként kell bejelentenünk a problémát? Mikor fizet és mikor nem a biztosító, és mekkora összegre számíthatunk?

Ki fizeti ki az elfolyt vizet, és mi a helyzet a társasházak esetében?

Mikor nem fizet a társasházi biztosítás, és mit tegyünk, h a szomszéd is elázott? Végül pedig miért fontos, hogy legyen lakásbiztosítás?

A csőtörések óriási biztosítási összegeket emésztenek fel. A legtöbb káreset a téli és nyári időszakokra jellemző: a nagy hidegek és a hőhullámok miatt a vezetékek fokozatos terhelés alatt állnak.

A hétvégi házak esetén pedig még gyakoribb a probléma, hiszen ott nem tudunk olvasni a kisebb nagyobb jelekből.

A legnagyobb probléma, hogy egyes esetekben nem fizet a biztosító, és a kárt nekünk kell kifizetni. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk a bejelentési kötelezettséggel, lehetőségekkel, és azzal, mit tegyünk, ha bekövetkezett a baj.

Miként jelentsük be a csőtörést?

Nem mindegy, hogy mikor és milyen formában jelentjük be a hibát, ugyanis szakértői vélemény alapján történik majd meg a kárrendezés. A ház vagy lakás állapota tehát minden esetben döntő lehet.

1. Helyreállítás: ne kezdjük meg a folyamatot az érintett szakértő kiérkezése előtt. Gyakori vita tárgya, hogy a kárszakértő kiérkezése előtt megtörténik a felújítás, ezért a biztosítócég nem tudja szemrevételezni a valódi károkat.
2. Bizonyítás: ha mégis megtörténne a csőtörésből eredő problémák kijavítása, pontosan igazolni kell számlákkal, hogy milyen kárunk keletkezett és mennyibe került a javítás.
3. Azonnali bejelentés: a legjobb, ha az ezekkel járó vesződséget elkerülve azonnal értesítjük a biztosítót, és dokumentációval (fénykép a vizes falról, padlóról, videó a szivárgó vízről) bizonyítjuk a káresetet.
4. További károk megelőzése: a kárszemléig gondoskodnunk kell a további kár megelőzéséről (például időleges víztelenítésről az adott szakaszon, további szivárgások elkerülése, főcsap elzárása). Célszerű az ügy lezárásáig megőrizni a törött vízcsövet is.
5. Vízvezeték szerelő értesítése: érthető, ha nem várnánk meg, míg kiér a kárszakértő. Ezek a folyamatok ugyanis több időt is igénybe vehetnek, és lehetséges, hogy ezidő alatt az ingatlan használhatatlan. Azonban nem árt tudni, hogy a biztosítók szabályzata szerint csak a kárenyhítés fokáig lehet a helyszínt megváltoztatni, magyarul, ha elázott az egész fürdőszoba, nem újíttathatjuk fel teljesen, amíg fel nem mérték a keletkezett kárt, csak a közvetlen problémát háríthatjuk el. A bejelentésre két nap áll rendelkezésre, a biztosítónak pedig öt napon belül ki kell küldeni a szakértőjét a helyszínre.
6. Határidők: a nyár például zsúfolt időszak, így lehet, hogy a szakember nem ér ki időben. Érdemes utánajárni, hogy az adott biztosító rendelkezik-e online kárbejelentővel, és igénybe venni azt mielőbb.

Mikor nem fizet a biztosító?

Egyes esetekben a lakásbiztosítási cég nem fizet. Ezek az alábbiak lehetnek:

• Ha hibás cső, elem vagy vezeték okozta a lakásban kialakult problémát: a legtöbb cég ezesetben nem téríti vissza az igényelt összeget.
• Ugyanez vonatkozik az elfolyt vízre is: annak értékét sem kapjuk meg általában, maximum 50 000 forintot fizet a biztosító.
• Az ereszcsatorna sérülésnél a vakolaton esett hibák javításának költségét sem térítik meg, így ezt is saját zsebből kell majd megoldani.

Mikor fedezi a biztosítás a károkat?

Sokkal lényegesebb azonban, hogy milyen esetekben fizet a biztosítócég:

• a vezetékrendszer törése, repedése esetén,
• kifizetik a sérült szakasz cseréjének költségét, és az egyéb költségeket,
• a festéssel vagy falbontással járó költségek megtérítését,
• egy meghatározott limitig az elfolyt víz mértékét.

A csőtörés gyakori káresetnek számít: átlagosan 50 000 bejelentés érkezik évente. Ezért a megelőzés kiemelt jelentőséggel bír: a lakásbiztosítás bár sok esetben fedezi a kárt, jobb nem hoppon maradni.

Mennyit fizet a biztosító?

A lakásbiztosítás átlagosan 50 000-60 000 forintot fedez, azonban a valódi kár ennél mindig jóval nagyobb, általában több százezer forintra is rúghat.

A lakásbiztosítások esetén mind a kártérítés mértéke, mind a szolgáltatások köre nagyon különböző lehet, ezért nagy segítség, ha egy összehasonlító portálon megnézzük, milyen ajánlatokkal számolhatunk.

Hasznos megismerni azt is, milyen feltételekkel térít a biztosító – például csak számla ellenében – és milyen kötelezettségeink vannak szerződőként.

Mi a teendő az elfolyt víz esetén?

A csőtörés és az ebből adódó vízkárok gyakran lehetnek problémás területek a biztosítások között.

A korábban kötött lakásbiztosításoknál az eltört vízcsövet és annak helyreállítási költségét nem fizették ki a biztosítók (ez akkor nem tartozott a „vezetékes vízkár” fogalmába), és csak az elfolyt víz okozta károkat, illetve a falakban esett kárt térítették meg. A mostani lakásbiztosítások viszont az ingatlanban és az ingóságokban okozott kár mellett – jellemzően 6 méteres hosszig – állják a sérült csőszakasz cseréjének költségeit is.

A repedés vagy törés miatt elfolyt víz akkor okozhatja a legnagyobb kárt, ha épp akkor történik, amikor huzamosabb ideig nem tartózkodunk otthon. Az így távozó víz megtérítését nem mindig tartalmazza az alapbiztosítás. Ha a károsult szeretne biztosra menni, a megfelelő biztosítást kell megkötni: figyeljük, hogy a szolgáltatások alapján jogosultak vagyunk-e az összeg igénybevételére.

A társasházakban lévő törött vezeték vagy cső több otthon problémája is lehet. Ezért a legfontosabb, hogy a probléma észlelésénél a biztosítók és a közös képviselők mielőbb tudják orvosolni a károkat. Vegyük fel velük mielőbb a kapcsolatot, és jelentsük le a kárt!

A társasházaknak általában van saját épületbiztosításuk, ám ez nem zárja ki azt, hogy a lakók saját lakásbiztosítással is rendelkezzenek az otthonuk védelmére.

Sőt, a legtöbb esetben a lakásbiztosítás is kiterjed a vízkár megfizetésén túl számos egyéb kártérítésre is. Emellett pontosan tudnunk kell, hogy a társasház milyen biztosítást kötött, mi védi meg a lakást, és mire szükséges esetleg plusz biztosítást kötni.

A leggyakoribb probléma, hogy ezzel nincsen tisztában az érintett, és olyan kártérítést is követel, amely nincs benne a közös ház biztosításában.

Tudjon meg mindent a háztartásban bekövetkezett, csőtörés okozta károkról!

Amennyiben csőtörés áldozatává válik az otthonunk, felmerül a kérdés, vajon melyik biztosítóval térítessük meg a vízkár okozta költségeket.

Az első lépés ilyenkor – a kárenyhítés (víz elzárása) után –, hogy felvegyük a kapcsolatot a közös képviselővel, átbeszéljük, hogy mire terjed ki a társasház biztosítása, majd egyeztessünk a szomszédokkal is saját lakásbiztosításainkat illetően.

Ha tudjuk, mivel állunk szemben, gondoljuk át, hogyan járhatunk a legjobban: azonban a kárrendezés során tisztában kell lennünk azzal, hogy mindkét biztosítás igénybevétele esetén sem juthatunk több pénzhez a biztosítási összegnél.

Ebben az esetben a biztosítók elosztják a kártérítési összeget, tehát ne számítsunk arra, hogy több szerződés esetén többszörös kártérítésben részesülhetünk.

Mikor nem fizet a társasház biztosítója?

A megfelelő információk tudatában nem ér majd minket meglepetés a bejelentéskor.

A társasház biztosítása ugyanis nem terjed ki a saját tárgyakban, ingóságokban keletkezett kár megtérítésére, ezért amennyiben a csőtörés miatt megsérült egy bútor vagy bármely más használati tárgy, annak helyreállítását, pótlását nekünk kell állnunk.

Mivel ez nagyobb összeg is lehet, a biztosítási szerződés alapos ismeretével és a saját lakásbiztosítás megkötésével mentesülhetünk a komolyabb kiadásoktól.

Mi a teendő, ha a szomszéd is elázott?

Jelentős dolog tisztában lenni azzal, hogy csak felelősségbiztosítási kiegészítő esetén téríti meg a biztosító a szomszéd otthonában keletkezett kárt.

Ha esetleg még mindig hezitálunk, hogy pontosan milyen kondíciókkal kössünk lakásbiztosítást, mérlegeljük a lehetséges alternatívákat.

Az első, hogy mi vagyunk felelősek az otthonunkért, azonban egy komolyabb vihar, tűz vagy csőtörés esetén elképesztő összeg lehet a kárrendezés.

Egy-egy természeti katasztrófa, vagy a szélsőséges időjárás által okozta kár megrendítő élmény lehet, főleg, ha még ki is kell költöznötök a helyreállítás idejére. A személyes tárgyakban esett károkról már nem is beszélve.

Extrém körülményekre sincs szükség ahhoz, hogy bekövetkezzen a baj: az elöregedett csövek, az elromló bojler vagy a háztartási gépek meghibásodása is okozhat galibát, ezért jó, ha tudjuk, otthonunk biztosítva van.

Az így keletkezett kár mellett a biztosítási szerződés akár a vagyontárgyakban létrejött kárt is megtérítheti, ez pedig rendkívül megnyugtató lehet. Nem kell feltétlenül komoly értékekről beszélni, de nem mindegy, hogy teljes bútorcserére, vagy a fürdőszoba újraépítésére van-e szükség.

A lakásbiztosítás tehát a legtöbb esetben akár a komolyabb károk enyhítésén is segít, ezért érdemes alaposan átgondolni, milyen biztosítási feltételekkel szerződünk.

Csőtörés esetén rengeteget segíthet, ha a problémát mielőbb bemérjük, és azonnal hárítjuk, ezekben pedig mi is bármikor tudunk segíteni.